Napsütéses tavaszi délelőtt. Végre! Az iskolának vége, csicseregnek a madarak, indulás a könyvtárba! Ugye milyen lehangoló? Ilyen gyönyörű időben, beülni és könyveket bújni? Még szerencse, hogy a sors másképp gondolta és egy telefonhívás után változott a program. A Szabó Ervin helyett a Nádor utca felé vettem az irányt. Már a múltkor is feljegyeztem a telefonomba a Kávétársaság nevét, mint olyan helyet, amit mindenképpen meg kell látogatnunk. Szóval nem is volt kérdés, oda megyünk.

A belső tér rendkívül tágas, a tavaszi napsugárnak köszönhetően pedig fényárban úszott minden. Fekete székek, modern berendezés, valamint egy külön rész, ahol őrölt kávék, kapszulák, forró csokik és poharak találhatók.

Igazi kánaán volt ez nekünk. Körülöttünk szebbnél szebb csomagolások, és érdekes ízek a világ minden tájáról. Az igazi szemet gyönyörködtető látvány a sok Ecoffee cup volt, ami egy újra és újra felhasználható kávés pohár.

Mivel bambuszból készül, semmilyen hatást nem gyakorol a benne lévő italra. A design pedig eszméletlen. Van belőle mindenféle. Sima színes, absztrakt mintás, pöttyös, katonás, szarvasos, virágos, szívecskés és még sorolhatnám. Mondanom sem kell, hogy azonnal szerelembe estem és tudtam, hogy záros határidőn belül nekem is kell szereznem egy ilyen menő poharat.

Egy szó, mint száz a hely szuper, már alig vártam, hogy rendelhessünk. Kértünk egy reggeli menüt, amiben cappuccino, frissen facsart narancslé és croissant volt.

Én a mexikói tejeskávét néztem ki magamnak. Helyet foglaltunk az egyik asztalnál, és messziről szemügyre vettük a hatalmas, hiper-szuper kávégépet. A működő masinán kívül, az ablakban is volt kiállítva egy régebbi darab. Nem telt bele két perc, már szóltak is, hogy a rendelés kész, lehet vinni és inni. Az elsőre látszott, hogy a kávédíszítés fortélyait itt is mindenki szépen megtanulta. Csodás minták rajzolódtak ki, mindkét kávé tetején. Az enyémet sűrű fahéjréteg borította. A sötétbarna porban, pedig sokkal kontrasztosabban kijött a fehér tejhabból készült minta.

Ilyen remekművet kár elrontani, de mégiscsak az íze számít, nem igaz? Szóval belekanalaztam a tetejébe. Isteni finom volt. Én amúgy is hatalmas fahéj fanatikus vagyok, amikor csak lehet teszek egy keveset a kávém tetejére. Tehát képzelhetitek, én már itt el voltam ájulva tőle. A vaníliás tejeskávé is isteni finom volt. Minden héten más kávét tesznek a pörkölőbe, így aki törzsvendég gyakran ismerkedhet meg új ízekkel. Ma éppen egy indonéz őrlemény volt terítéken. A Ditta Artigianale egy olasz cég, Firenzéből indult. Ez a kávékeverék pedig a Wahana, ami egy igazi különlegesség Észak-Szumátra térségéből. Benne pedig megtalálható az édes dohány, a grapefruit, barna cukor és természetesen egy kis fűszeresség. A sima cappuccinot kóstolva lehetett csak igazán érezni az isteni ízeket. Pluszban jó hír, hogy akinek elnyeri a tetszését, megvásárolhatja a csomagokat ott helyben.

Páratlan hely ez a Kávétársaság. A kiszolgálás gyors, a baristák kedvesek, az italok pedig fantasztikusak. Kell ennél több? ;)

Értékelés: 8/10

http://www.dittaartigianale.it

http://www.kavetarsasag.hu

https://ecoff.ee